Átutazóban
Liszt Ferenc /1811 – 1886/, a világhírű magyar zongoraművész, zeneszerző a 19. század egyik legkiemelkedőbb zenei személyisége volt.
Európai koncertjein a „mester“ lelkes közönségét virtuóz játékával kápráztatta el. Mint köztudott, Esztergomban is mély tisztelettel és őszinte szeretettel fogadták a világjárt előadóművészt. Liszt Ferenc 1856. augusztus 10-én Fekete Mihály püspöknél szállt meg Esztergomban, megtekintette a Bazilikát, s kipróbálta az orgonát. Másnap Pesten megkezdte a zenei próbákat. Ugyanis 1856. augusztus 31-én, az esztergomi Bazilika felszentelésekor személyesen a „zeneköltő“ vezényelte az „Esztergomi misét“, amelyet Scitovszky János hercegprímás megrendelésére komponált az ünnepi alkalomra. Orgonán közreműködött a mester tanítványa, Alexander Winterberger orgonaművész. Azon a napon Liszt Ferenc az esztergomi Fürdő-szállóban volt elszállásolva. A zeneszerzőről néhány rövid, autentikus hír jelent meg az esztergomi helyi sajtóban. 1875. március 14-én például a következő: „Liszt Ferenc 1875. március 6-án, szombaton hazánkba érkezett és városunkban /Esztergomban/ időzött. Művész hazánkfia ugyanis a délutáni vonattal a fővárosba érkezendő Wagner Richárdnak jött a 11 órai vonattal Párkány – Nánáig elébe, s a délutáni vonat érkezéseig átkelt a Dunán, az esztergomi Fürdő-vendéglőben megszállott, megebédelt, megtekinté leányával a város nevezetességeit, s már a negyed négy órai vonathoz a Párkány – Nánái vasútállomásra visszaérkezett, ahonnan Wágnerrel Budapestre utazott“. Ez alkalommal Richard Wagner úticélja a március 10-én tartandó második pesti hangversenye volt.
1884. március 2-án Liszt Ferenc újfent Esztergomba látogatott. A „zenekirály“ vasárnap délelőtt gyorsvonattal érkezett a párkány – nánai vasútállomásra, ahonnan a hercegprímás fogatán városunkon és a dunai hajóhídon keresztül a prímási palotába érkezett és megszállott. A városnézésen kívül Simor János hercegprímás miséjén is részt vett. Hétfőn este nyolc órakor a zongoraművész búcsút vett Esztergomtól, és pályaudvarunkról Pestre utazott. Egy év múlva 1885. március 9-én ismét az esztergomi hercegprímásnál járt, Markus Gyula, pápai prelátus kíséretében. A reggeli futárvonattal Pestről érkeztek a párkány – nánai pályaudvarra. Az indóház /a vasútállomás épülete/ előtt a hercegprímás pompás lovashintója várta a vendégeket. A mester Esztergom nevezetes műemlékeinek megtekintése és néhány baráti látogatás után másnap a déli futárvonattal visszautazott vasútállomásunkról Pestre.
Megjelent a „Párkány és Vidékében“ 2001. februárjában, összeállította: Mgr. art. Cucor Roland