• Call : 00421 36 751 1130

A művészeti képzést nyújtó iskolatípus párkányi története 1959-ben kezdődött, amikor szeptember 1-jén városunkban megnyitotta kapuit az állami zeneiskola. Az intézmény vezetője Miroslav Habiger szakképzett zenetanár volt. Saját épület hiányában az oktatás a kultúrházban és a Csemadok akkori épületében zajlott. Az 1959/60-as tanévben Habiger igazgató úr és Kuszi Mária tanárnő sajátíttatták el az elsős diákokkal a hegedű és zongorajáték alapjait. A következő évben egy újabb pedagógus, Ádler András hegedűs csatlakozott az elkötelezett oktatókhoz. Az iskola megnevezése is változott 1960-ban, a művészeti népiskola nevet kapta, és ezzel együtt besorolást is nyert az alapiskolák hálózatába. 1961-ben Kovács Flórián tanító úr jóvoltából a már meglévő két tanszak mellett megindult az oktatás a fúvósok osztályában is. Ekkor Bartha Klára lett az iskola igazgatónője. Ebben az időben a munka a mezőgazdasági szaktanintézet volt kollégiumában, ill. a szlovák és magyar alapiskolák épületeiben zajlott. Bartha Klára távozása után 1963 szeptemberétől a művészeti népiskola igazgatói funkcióját egy fiatal, ambiciózus pedagógus, Ganzer László látta el. Újraszervezte az iskolát, nagy hangsúlyt fektetett az egyes osztályok hangszerellátottságára. Az 1963/64-es tanévben újabb oktatókkal bővült a kis tantestület. Ganzer Klára és Léderer Herbert zongorát kezdtek tanítani. Az igazgató kitartó igyekezetének köszönhető, hogy az iskola 1964-ben a Comenius u. 2-es szám alatti épület egészét birtokába vehette, ahol máig folyik az oktatás.

1964. május 5. fontos dátum járásunk zeneiskoláinak együttműködésére nézve. Ekkor valósult meg az érsekújvári, a párkányi és a surányi zeneiskola diákjainak első közös fellépése. 1965-ben a közös hangversenyre éppen Párkányban került sor. Ezekből a baráti közös zenélésekből egy nagyszerű hagyomány nőtte ki magát, mely a mai napig él. Az első nevelőhangversenyek is ezekben az években kerültek megrendezésre az alapiskolák diákjai részére . Ganzer László igazgató úr alapította és vezette a közkedvelt PIONÍR diákénekkart, mely hamarosan a járási kórusverseny vándorserlegét is megszerezte.

1965-ben újabb szakképzett tanárok érkeztek az iskolába, Helena Kliková zongorát és harmonikát, Drubits Katalin zeneelméletet, Jozef Baroš pedig hegedűt kezdett tanítani. 1966. szeptember 1-je is jelentős dátum az iskola történetében. Megalakult ugyanis a képzőművészeti szak, melyet hosszú évekig Simonyi Lajos képzőművész vezetett. A következő évben a konzervatórium friss végzőse, Janovič Adriana kezdte meg oktatói pályafutását, az iskolában zongorát tanított. 1968-ban sikerült az iskola koncerttermébe egy Petrof márkájú szárnyaszongorát vásárolni, mely jelentősen hozzájárult a koncertek színvonalának emeléséhez. A következő iskolaévben minden pedagógusnak megvolt a saját osztálya, az oktatás kedvezőbb feltételek mellett folyhatott.

Az iskola tehetséges diákjai fokozatosan bekapcsolódtak a művészeti alapiskolák járási, kerületi illetve országos versenyeibe. Az iskola legrátermettebb tanulói konzervatóriumokban ill. művészeti irányultságú középiskolákban folytatták tanulmányaikat. Ebben az időszakban alakultak és kezdték meg sikeres szerepléseiket az első hangszeres kiszenekarok, mint pl. a harmonikások (Kliková H.), a fúvósok (Kovács E.) és a népi vonósok ( Baroš J.).

A hetvenes években gyakoriak voltak az oktatási színvonalat is ellenőrző inspekciós látogatások, amelyek során a hangszeres oktatás emelkedő színvonaláról győződhettek meg. A hagyományos iskolai és nevelőhangversenyek mellé időközben „egyéb” fellépések is társultak, melyek általában a kor jeles évfordulóihoz, eseményeihez kapcsolódtak. Az idősebb korosztályban még élnek az emlékek a neves ünnepek (NOSZF, győzelmes február, csehszlovák-szovjet baráti hónap stb.) akciósorozatairól.

1976-ban érkezik az iskolába Alexander Šereš, aki harmonikát tanít.

Ebben az évben Simonyi Lajos távozása után a képzőművészeti szakon kezdi meg munkásságát Vargová Danuša, majd 1979-ben Ivanics Klára csatlakozik hozzá.

Az iskola természetesen a pedagógus-utánpótlást is kinevelte, hiszen a volt diákok közül néhányan az állami konzervatórium abszolvenseiként tértek vissza. Közéjük tartozott Szenczi Viola (zongora), Janošovič Erika (hegedű), Dagmar Járková (zongora), Gulyás Györgyi (hegedű) és Papp Katalin (hegedű). Ekkor már nyilvános hangversenyeket is szervez az iskola, melyeken neves pozsonyi művészek is részt vesznek.

Gulyás Györgyi 1983-ban alapította meg az iskola pedagógusaiból álló női kamarakórust, mely (Stilla Pectus néven) a mai napig működik. A kezdetekben az énekkar vezetőjével együtt 15 tagot számlált.

Az 1983/84-es tanévben egy tanulókból álló fúvószenekar is alakult Dorna Ferenc vezetésével. Sikeresen képviselték az iskolát a legkülönbözőbb járási, városi kultúreseményeken (lampionos felvonulás, május 1. …).

Beindult a sikeres együttműködés a „Tücsök” nevet viselő népi vonósegyüttes és a „Kisbojtár” néptáncegyüttes között. A kis vonósokat Janošovič Erika, később Papp Katalin vezette.

Gulyás tanárnő vezetésével hosszú évekig működött a gyermekkórus is, melynek fellépései gyakran színesítették a különböző rendezvényeket. 1984-ben újabb tantermekkel bővülhetett a Komenszky utcai épület, köszönhetően a pedagógusok és szülők összefogásával beindított átalakítási munkálatoknak. Az 1984/85-ös iskolaévben 14 pedagógus oktatott összesen 331 tanulót, közülük 212 a zeneszakon, 119 a képzőművészeti szakon tanult.

A következő iskolaévben megalakult a Zenebarátok köre, majd a Slovkoncert ügynökséggel és a művelődési központtal együttműködve szlovák művészek kamarahangverseny – sorozatára került sor az iskolában.

1989. május 16-án, a művészeti népiskola megalakulásának alkalmából egy konferenciára is sor került, melynek témája az esztétikai nevelés volt. Az év utolsó hónapjai már az úgynevezett bársonyos forradalom jegyében teltek. Alapjaiban rendült meg az eddigi rendszer, beindultak a társadalmi változások, s ez kihatással volt a zeneiskola életére is.

1990. májusában igazgatóváltásra került sor. PhDr. Ganzer László után Szenczi Viola vette át az intézmény irányítását. A következő évben az iskola hivatalos megnevezése is változik, immár művészeti alapiskolának hívják. Rövid időn belül újabb igazgatóváltásra kerül sor, 1991. július 1-jétől Papp Katalin áll az iskola élén, aki egyben átveszi a Stilla Pectus nevet felvevő női kórus vezetését is.

1993 jeles év Párkány város kulturális élete szempontjából. Papp Katalin igazgatónő az iskola pedagógusaival és az időközben vegyeskarrá alakuló Stilla Pectussal karöltve első ízben rendezi meg a háromnapos zenei napokat „És szól a dal…” címmel. A rendszeresen ismétlődő nagyszabású őszi zenei napok a szervezés színvonalának és művészi értékének köszönhetően városunk egyik legjelentősebb kultúreseményévé váltak. A karácsonyi hanversenyek is ettől az időszaktól kezdve kerülnek megrendezésre a városi művelődési központban.

A 80-as, 90-es években egyre égetőbb problémává vált a tanteremhiány. Átmeneti megoldásként több helyszínen is zajlott az okatás, így pl. a Petőfi utca egyik lakóépületében vagy éppen a főépülettel szemközti házban is. Ezek a gondok aztán 1997-ben megoldódni látszódtak. A művészeti alapiskola két Szent István utcai épületet, a volt szülészet és városi könyvtár épületét kapta használatba. Ezen épületek helyiségeiből új tantermeket alakítottak ki a tánc, dráma, képzőművészet és zeneszakos diákok részére. 1997 szeptemberében már kezdődhetett ott is az oktatás.

A tánc-szak az 1996/97-es tanévben indult. Az első oktató Horváth Andrea volt, a társas tánc alapjait PaedDr. Gergely Ferenc tanította. 2001-től aztán megkezdte működését a drámaszak is Batta Jolán vezetésével. Ezen belül a szlovák tanulók képzését Mgr. Vargová Danuša vállalta.

2002-től a Párkányi Művészeti Alapiskola jogalanyi intézményként működik. A jubileumi X. Párkányi zenei napok keretében Papp Katalin igazgatónő átvette Szigeti László oktatásügyi államtitkártól azt az oklevelet, mely feljogosítja az iskolát, hogy a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola tiszteletbeli nevet használja. Ezen alkalomból leplezték le a főbejárat melletti vörösmárványból készült Liszt Ferenc portrét. A domborművet Németh László kőfaragómester készítette.

2003 októberében a Mondiale Coupe, azaz a harmonikások világversenye zajlott városunkban. A junior kategória versenyzői iskolánk koncerttermében mérték össze tehetségüket.

2004 márciusában a zongora tanszak Bukai Beáta vezetésével ifjú zongoristák részére szervezett versenyt „Miniature Musicali” címmel. A közkedvelt esemény azóta kétévente megrendezésre kerül.

Kaplán Anna képzőművésznek köszönhetően pedig diákjaink egyre több rajzversenyen mérhették össze tudásukat: Vöröskereszt /2003-2004/, nemzetközi részvétellel; Városunk sétálóutcája az ifjúság szemével /2005-2006/, Tánc, Tél a gyermekek szemével /2007/.

2005 tavaszán befejeződtek a koncertterem felújítási munkálatai. A festés, az új talajburkolat, kényelmes székek és a felújított pódium máig kellemes környezetet boztosít az iskolai hangversenyek, kultúrakciók lebonyolításához.

2006 áprilisában ifjú tehetségeink Krakkóban szerepeltek. A lengyelországi koncert egy nemzetközi pályázat, a V4 Junior eredményeként került megrendezésre. Négy ország zeneiskoláinak /Budapest, Prága, Krakkó, Párkány/ közös hangversenye valósult így meg. A projekt júniusban folytatódott egy budapesti ünnepi koncerten, természetesen a mi diákjaink részvételével. A következő iskolaévben a sorrendben XIV. zenei napok vendégei között is szerepeltek az említett zeneiskolák diákjai. A közös rendezvénysorozat 2006. decemberében Párkányban csúcsosodott ki egy nagyszabású hangversenyben, mely az International Visegrad Found égisze alatt zajlott. A következő év nyarán pedagógusaink, tanulóink egy része és a Stilla Pectus női kamarakórus Klobuckban, a lengyel testvérvárosban vendégszerepeltek. Ugyanebben az évben a helyi művelődési központban „Dalolva egymásért” címmel első ízben került megrendezésre egy olyan koncert, mely az igényes szórakozást tűzte ki célul. Pedagógusaink és vendégművészek előadásában ismert operaáriákat, filmzenét, operett- és musicalrészleteket, örökzöld dallamokat hallhatott a közönség.

2007 decemberében a prágai baráti karácsonyi hangversenyen szerepeltek diákjaink és a Stilla Pectus női kamarakórus. Pedagógusaink évente tanári hangversennyel ünneplik a tanítónapot.

2009 nyarán az iskola fenntartója pályázatot írt ki az igazgatói funkció betöltésére. Július 8-tól az iskola új igazgatója Mgr. Baranovics Róbert lett.

A fenti sorok dióhéjban, jelentősebb események, adatok tükrében igyekeznek iskolánk történetét bemutatni. Egy iskolaalapítás és fejlesztés méltán nevezhető „nagy műnek”. Nekünk, jelenleg itt oktató pedagógusoknak tudásunk legjavát nyújtva tovább kell folytatnunk iskolánk építését, öregbíteni a tanulókkal együtt annak jó hírnevét, mindig tudatosítva elődeink milyen nehéz körülmények között kezdték el mindezt. Olykor nem árt egy kis elővigyázatosság is. Az elmúlt 50 évben a kis állami zeneiskolából egy komoly jogalanyi intézmény, a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola nőtte ki magát, melynek jelenleg 24 pedagógusa és közel 480 diákja van. Mindez azt bizonyítja, hogy a művészeti nevelésre városunkban illetve a régióban is komoly igény van.

Pótolhatatlan feladatot tölt be iskolánk a szakmailag megalapozott művészeti nevelésben, a tehetséggondozásban illetve ifjú tehetségeink felkutatásában. Ebben a hektikus, megbomlott értékrendű hamis korban lehetőséget nyújt gyermekeknek és ifjaknak, de egyre nagyobb számban felnőtteknek is, hogy szabadidejüket értelmes művészeti tevékenységgel töltsék, mely minden bizonnyal lelki épülésüket is szolgálja. Az időráfordítás busásan megtérül, hiszen a művelődés ezen nemes fajtája hosszútávon személyiségük fejlődését teszi lehetővé. Ez a fajta műveltség alkalmassá teszi az embert, hogy más szemmel nézze a világot, érzékenyebben, empatikusabban reagáljon a környezet kihívásaira.

Reméljük, iskolánk a következő évtizedekben is vonzónak bizonyul az érdeklődő, tehetséges diákok számára. A kulturális, művészi értékek befogadására nevelt ifjúság ezen értékek átadóivá, terjesztőivé válhat.